Bogár Maya Blog

Rendszeresen adok vért, így történt ma is. Miért? Nem meglepetés, hogy a segítségnyújtás vezérel ebben is. A másik személyes okom, hogy édesapám véradó volt 40 évig, az élete részévé vált. Halálakor megfogadtam, hogy ezzel (is) tisztelgek előtte, hogy tovább viszem ezt a hagyományt. 

Amíg ott feküdtem, volt pár perc időm gondolkodni, elmélkedni. Tudtátok, hogy a véradáskor nem csak adtok, hanem számos dolgot bezsebelhettek egy ilyen alkalommal? Olyan egészségügyi és mentális egészséget támogató helyzet ez, amire – valljuk be – ritkán gondolunk. Nézzük, hogyan hat a mentális egészségünkre? 

• Sokszor eszembe jut, hogy ki lehet vajon a „címzett”, akinek éppen ez alkalommal segíthet a vérem? Máris megjelenik a tisztelet és hála érzése, ami felém irányul, anélkül, hogy tudnám, kitől érkezik. 
• Maga a közeg is eltér az egyéb egészségügyi intézmények nehéz, fáradt, kiégett, kissé arrogáns hangulatától. Itt mindannyian közös célért vagyunk jelen, hogy segítsünk: a véradó és a dolgozók egyaránt. Egyfajta közösségvállalás is megmutatkozik, összenézések, összemosolygások, rövid diskurzusok formájában. 
• Mások segítése úgy általában javítja az érzelmi közérzetet, stresszcsökkentő hatással bír, az összetartozás érzés erősödésével pedig jelentősen csökken az elszigeteltség. Eltelít az öröm érzése, hogy segítettem valaki életén és ezzel kicsit jobbá tettem a világot. A segítő szakmában érezni hasonló örömöt egy sikeres folyamat végén, egy-egy boldog, kiegyensúlyozott kliens láttán.

A jótékony mentális hatás mellett ismert egészségügyi hatásai léteznek a véradásnak.

• Brit tudósok szerint (ja, nem, az Amerian Journal of Epidemiology vizsgálódott ezügyben) 88%-kal csökkenthető a szívroham és a rák kockázata is, mivel a rendszeres véradás csökkenti a felhalmozódott vaskészleteinket, amelyek növelik ezek kockázatát.
• A kedvencem pedig, hogy egy véradás alkalmával akár 650 Kcal-t is elégethetünk, szóval kiválthat egy szuper edzést. 

Furcsa belegondolni abba, hogy a tudomány exponenciális fejlődésével minden realitása megvan annak, hogy a mesterséges vér váltja majd ki ezt a „lehetőséget”, addig viszont a testünk az egyetlen forrás, ahonnan vért adományozhatunk. 
Azt gondolom, hogy a véradás is egy olyan örömteli, hozzájáruló énidő, amikor megállhatsz egy pillanatra, kiszakadhatsz a mindennapokból, az „itt és most”-ban létezhetsz, csak Te és TE! 
Mész?